Köröttünk minden omlik, porlad, és ha nagy néha szemünkbe ötlik, mekkora csúcsokat hódítottak meg eleink, hát csak ámulunk: hogyan kapaszkodhattak olyan magasba? Divatjamúlt bármiféle töprengés az életről és a világ dolgairól. Tapasztalataink lassú leszüremlését a személyes benyomások alkalmainak kerülésével gátolnánk, mert inkább bízunk a szériában gyártott pótlékokban, a sikeres mintákhoz igazodó mesékben, mint hosszas erőfeszítéseink majdani, kétes hozadékában. Szúette kaptafákat próbálgatunk ismét, suszterszerszám helyett hátha a bölcsek köve hullana ölünkbe. A csodáért egyébként is csak tárgyi emlékeiben rajongunk, eleven jelenlététől, vagyis saját élményszerző képességünktől, kíváncsi buzgalmunktól és meghátrálást nem ismerő bátorságunktól azonban tartunk, pedig az idő alig félszázadnyi visszapörgetése is meggyőzhet esélyeinkről.
Olvasnivaló híján, pislákoló szakmai érdeklődésből olykor bele-belenézek a napi ropogtatnivaló gyanánt tálalt filmtekercsekbe: hol mocorog, merre zizzen valami? Kifolyik a szemem, mire egy beszédes arcra, közlékeny beállításra bukkanok, és gyakorta elszunnyaszt a durrogós, tűzijátékos, dollármilliókat emésztő jelenetek végtelen sora. Mintha saját ürességem ásítana vissza rám a vakuló tükörből, letargiámból csak ritkán, kivételképpen ráncigál elő egy izgő-mozgó ötlet, nyugtalanító benyomás, kullancsként belém fúródó félmondat. Ám elég ráakadnom az előző korszak remekeire - mint amilyen A hetedik pecsét -, és anélkül, hogy esztétikai kvalitásait mérlegelném, máris felszakadok ülepedő közönyömből. Szájtátva bámulom, mire képes a mersz. Holott Bergman nem mórikálja magát a filozófia jeles képviselőjeként, eszébe sincs tételeket állítani és bizonyítani. Nem férkőzne egyetlen helybéli hatalmasság kegyébe sem. Nem szolgál senkit, és nem agitál mások ellen. Nem cáfol doktrínákat, nem támad, és nem védekezik, mindössze a benyomásainak enged, figyel, töpreng, azután kérdez, ahogy tud. És jól kérdez.
A többi már művészet. Vagy éppen ez (ez is) a művészet? Ugyan, ki emlékezne már ilyen badarságokra!
Ajánlott bejegyzések: