(Helikon 2008)
Noha a karcsú kötet szerzőpárosa leginkább a BBC archívumában föllelhető iratanyagra támaszkodik, máshonnét is bőven merít. Pontatlan tehát a művük alcímben jelzett meghatározás, miként azt előadásuk hangvétele és műfaji elegye tanúsítja. A tudományos népszerűsítés könnyedségével mondják el a magyar történelem baljós esztendeinek krónikáját, nemigen tudván dönteni a szakszerűség és az olvasmányos fogalmazás követendő arányáról. Munkájuk kétségtelen hozadéka néhány kevésbé ismert forrás bemutatása, mindenekelőtt Brünauer Sándor kéziratos munkásmozgalom-történetéjé, továbbá Szélig Imre, Böhm Vilmos és Jehuda Lahav írásaié, illetve azon hosszabb interjúké, melyeket a BBC stúdiójában készítettek a korszak neves képviselőivel. Külön érdeme kötetüknek, hogy az eseményekre reagáló nyugati közvélemény megosztottságán túl nem hallgat a rádiósok meghasonlottságról sem, akik olykor saját politikai elképzeléseik vagy reményeik szerint, etikailag nem mindig méltányolható módon befolyásolták a politikai kommentárok témáját és hangvételét.
A kötethez tizenöt oldalas életrajzi melléklet csatlakozik, ami sajnálatosan kevés egy ekkora – és szereplőkben ennyire gazdag – témánál. Tájékozatlan olvasójuk ezért gyakran hoppon marad, mikor a történelem kevésbé ismert alakjai után lapoz.
Ajánlott bejegyzések: