ford.: Örvös Lajos (Európa 1960)
A francia tájirodalom képviselőjének állítólag ez a legjobb regénye. Csakugyan sok mindent elmond Közép-Franciaország tájairól és népéről, szépirodalmi alkotásként viszont kevéssé számottevő. Későromantikus meseszövésével némileg Jókaira hajaz, noha láttató képessége hiányzik. Mielőtt fantáziája a csillagokba röpítene, mélán visszahuppan a gesztenyés avarjára. A csoda bűvölete helyett nép- és helyrajzi ismeretekben részeltet és – a fordító által talán a kelleténél erősebben - fűszerezi egy kevéske avas forradalmi szósszal. Mialatt a kétpólusú világ unalmával küszködöm, sóhajtva idézem Giono zamatos történeteit, hasonló anyagból mennyivel többet, jobbat, szebbet hoz ki!
Ajánlott bejegyzések: